Eső, sár, új stadionok és menedzserek

Dátum:

2008. 03. 07.

Bár a kedvenc, játékmenetet érintő változtatásaim egyike, egy olyan funkció, amely nem is kapcsolatos azzal közvetlenül, hanem az eső. Bizony, végre megcsináltuk az esőt a játék szerkezetéhez, és ez néhány emlékezetes meccshez vezethet.

Ez nem egy egyszerű látványelem; az eső nagyban befolyásolhatja, hogy a labda hogy mozog a pályán, és a játékosok irányítása is más érzés. Amikor a pálya betöltődik a meccs előtt, különböző talajviszonyok is kerülnek rá. Egyes területek lehetnek normálisak, vizesek, felázottak, vagy pocsolyásak. Ahogy a labda mozog a pályán, a pattogását és a sebességét befolyásolja a terület, amelyen végighalad. Így néha egy felázott területen áthaladó passz úgy lelassulhat, hogy nem ér el ahhoz a játékoshoz, akinek szánták. Máskor pedig a labda jobban megcsúszhat a felületen, mint azt egy száraz pályán tenné.

Az esőnek több szintje létezik, és eltérő mintákban befolyásolhatja a pályát. Néha csak egy kis szitálás van, és ez alig befolyásolja a pályát. Máskor akár felhőszakadás is lehet, és a pályán kialakulhatnak jelentős méretű sárfoltok, vagy felázott területek, amelyek gyorsan megállítják a labdát, ezen felül több másodlagos hatása is van a labdán keresztül a játékosok és a pálya kölcsönhatására.

Én személy szerint a sáros pályákon szeretek játszani, mert valami miatt ez illik a legjobban a játékstílusomhoz. Úgy tűnik, másoknál jobban tudom használni a becsúszó szerelést, és az a kis plusz hatótáv, amit a nedvesség hozzáad, még nagyobb előnyt kovácsol ebből. Persze ehhez hozzátartozik, hogy a trükkös mozdulatokkal kapcsolatos hiányosságaim sokkal kevésbé fájóak egy pocsolyákkal teli pályán. Mindig csalódott vagyok amikor kemény, száraz pályán kell játszanom, mert ilyen körülmények között sosem sikerül nyernem.

Egyszer egy vizes pályán még az a szerencsétlenség is ért, hogy egy kapura lőtt labda megállt a gólvonal előtt, így egy védőjátékos kihozhatta onnan. Az egy igen idegesítő pillanat volt, ám egyszersmind elámultam, hogy ez a funkció ilyen király részleteket is eredményezhet.

Az Euro a tökéletes játék az eső bevezetésére. Szembe akartuk állítani a sötét, hideg, nedves téli selejtezőket a döntők szép, meleg, nyári estéivel. Így tavaly június végén tapasztalatszerző körútra indultunk pár Euro selejtezőre. A Feröer-szigeteken kezdtük, akik az olaszokkal játszottak, történetük talán eddigi legnagyobb meccsén. Elképesztő időnk volt, az év abban a szakában sosem lesz igazán sötét, és egész meleg is volt. Egészen a meccs előtti óráig. Leszakadt az ég, és a hőmérséklet is lesüllyedt, mi pedig fagyoskodva nézhettük a meccset a szakadó esőben a fedetlen lelátón. Ezután Németországban egy barátságos mérkőzést néztünk Törökország és Brazília között, itt vettük fel a fütyülő tömeg hangját is. Erre egy későbbi beszámolóban még kitérek. Végül Horvátországba mentünk, hogy lássuk és halljuk a híres horvát szurkolókat egy igazi kelet-európai összecsapásban az oroszok ellen. Ezen az úton rengeteg referenciaanyagot szereztünk, amelyek segítségével később nagyon változatos meccskörnyezeteket tudtunk készíteni.

A stadionok tekintetében nagyon más megközelítést akartunk, mint a FIFA. Persze az, hogy az esemény Ausztriában és Svájcban van, azt jelentette, hogy 8 új stadiont kell építenünk. Ezek a helyszínek még annyira nem ismertek, így sok az új tartalom a játékosok számára. Másfelől a selejtező-sorozathoz nem kell olyan sok helyszín, mint amennyi a FIFA-ban benne van, mivel minden országnak csak egy stadion kell a hazai meccseihez. Ezért a forrásainkat inkább arra használtuk, hogy a stadionokat és a környezetüket úgy alkossuk meg, hogy tükrözze azt a hihetetlen változatosságot amit az Euro-ban részt vevő 50 ország képvisel. Így amikor a Feröer-szigeteken jászunk, egy kis stadiont kapunk, dimbes-dombos háttérrel. Amikor Kelet-Európába megyünk, egy régebbi, betonteknő-stílusú stadionban lehet a játék, háttérben az óváros történelmi épületeivel. Mivel pedig az összes helyszínnek lesz napos, tiszta, felhős, és esős változatai is, rengeteg lesz a látnivaló minden játék alkalmával.

Végül, hogy a nemzeti csapat-feelinget támogassuk, ahol csak az engedélyeink lehetővé tették, hozzáadtuk a csapatokhoz a megfelelő menedzsert. Amikor Euro meccseket vagy világkupát nézünk, mindig sokat mutatják az edzőt, aki mutogat a csapatnak a szélről, ezért mindenképp bele akartuk tenni őket a játékba. Így ha olyasvalakiket akarsz látni, mint Joachim Löw, Luiz Felipe Scolari, Raymond Domenech, Luis Aragonés és Roberto Donadoni, akkor az Euro a Te játékod. Az azóta távozott menedzserekkel kapcsolatban, mint amilyen McLeish és McClaren, még várnunk kell hogy kiderüljön, szerepelnek-e vagy sem...